Az osztályom

Pocaklakó

A 2005-ös év, és a II. félév már pocaklakóval kezdődött. Vártuk őt Győzővel, és terveztük is, hogy az érettségi után én szülni mennék. Nem is akadt volna jobb időpont erre, hiszen ez az osztályom kimegy, én benne vagyok a korban, szeretnénk is babát, és különben is ezután az intenzív 2 év után jó lesz a család felé fordulni.
Így is történt. Az osztályom jól fogadta a hírt, örültek neki, és emberi számítások szerint még simán le tudtam őket érettségiztetni.
Nem így történt. Gőzerővel haladtunk az anyagban 2 émelygés és hangulatváltozás között, de március közepére 2 influenza is ledöntött a lábamról, aztán a szűnni nem akaró rosszullétek miatt betegállományba kellett vonulnom. Azt hittem, csak egy kis időre, de innen már nem volt visszaút. Amit meg tudtam tenni, az az volt, hogy bejártam hetente az osztályfőnöki órákra, átadtam a kollégáknak a maradék órák vázlatát, és persze telefonon mindenki rendelkezésére álltam.
A ballagáson már részt tudtam venni, az érettségit évgigizgultam velük, és a szóbelin is végig bent voltam és kampányoltam értük. Az elnök szerint mint egy anyatigris. Na és... A lényeg, hogy előbb-utóbb mindenki átment. Jobb lett volna, ha mindenki előbb, de nem rajtam múlott.
Szép kis tavasz volt ez így is!

posted by Mtunde @ 4:09 du.